A PLC-k ma már az épületautomatizálás természetesen kínálkozó eszközei. Talán nem mindenki ért egyet az olyan szélsőséges megfogalmazással, hogy a veszélyhelyzet is egyike az épület lehetséges „üzemmódjainak” – de az automatizálás eszközei feltétlenül hasznos támogatást nyújthatnak az extrém helyzetek megoldásához is.

 A nagy közösségi épületekben, irodaházakban, szállodákban, repülőtereken természetes feladat, hogy az épületet tűzvédelmi szempontból is nagyon alaposan megtervezzék.

Ez a feladat ilyen esetekben nem csak a tűzoltás és a tűzjelzés megvalósítását kell, hogy tartalmazza, hanem külön, speciális feladat a nagy légterek hő és füstmentesítése is. Ez utóbbi funkció azért lényeges, mert a sok ember által használt építményekben nagyon fontos a biztonságos kiürítés megoldása egy-egy tűzeset alkalmával. Ilyenkor fontos, hogy az egyébként a tűz által nem érintett területekről megfelelő intenzitással távolítsák el a kiürítést zavaró füstöt, és forró levegőt. Ezt a feladatot ilyen helyeken nagy számú füstmentesítő ajtó, vagy ablak, illetve megfelelő teljesítményű füstmentesítő, elszívó ventilátor gondoskodik.

Szintén lényeges, hogy a komplex légtechnikai rendszereket is megfelelő módon lekapcsolják, vagy éppen a füstmentesítési célból részben tovább működtessék. Az már szinte természetes, hogy a területen lévő-működő villamos berendezéseket, szekrényeket, megfelelő módon feszültség- mentesítsék, a tűzoltás biztonsága érdekében.

Ezeket a feladatokat a tűzoltók egy megfelelően védett központból az un. Tűztablóról ellenőrzik. Az ott szolgálatot teljesítő tűzoltók pontosan tudják, hogy a helyszínen lévő kollégáik éppen hol végzik a tűzoltást, és ennek megfelelően hol mit kell kikapcsolni, illetve hol milyen területet kell füst mentesíteni. A korábbiakban a tűztablót az előbb jelzett füstmentesítő eszközökkel nagy mennyiségű tűzbiztos kábel közvetlenül kötötte össze, így a tűzoltó kapcsolási parancsai ezen a kábelrendszeren keresztül hajtódtak végre. El lehet képzelni, hogy egy nagy kiterjedésű épületben (ami egy nagy irodaház, vagy esetleg egy repülőtér épülete) hány tíz kilométer speciális kábel beépítése vált szükségessé, ami ennek megfelelő mennyiségű alapanyag, energia felhasználásával készült el, de a szállítás is igen sok energiát és környezetszennyező égésterméket bocsát ki, hiszen az alkalmazott réz vezeték miatt nagy a tömeg.

A közelmúltban azonban az intelligens PLC berendezések megbízhatósága, megfelelő hatósági bevizsgálás után, alkalmassá váltak, ilyen feladatok ellátására is. Ilyenkor csak egy kommunikációs busz kábel köti össze a tűztablóba beépített vezérlőt, a nagy területeken elhelyezett állomásokat. Így a tűtabló parancsai, jelzései ezután már nem kábel tonnák és kábel-kilométerek segítségével viszik a tűzoltó utasításait a füstmentesítő gépekhez, eszközökhöz, hanem intelligens busz kapcsolat viszi az információt. Természetesen ilyen esetben a busz is tűzvédett kábellel kerül kiépítésre, és sok esetben redundáns, esetleg gyűrű topológiájú a kiépítése.

2010 tavaszán a már a piacon lévő néhány termék mellé megjelent a Saia PCD3 termékcsalád ilyen alkalmazása is. A készülékcsaládon az ÉMI-TÜV laboratóriuma végezte el a szükséges vizsgálatokat. A kiállított TŰZVÉDELMI MEGFELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY igazolja a termékcsalád megfelelőségét, amelyet ebben a szakmában természetes módon öt év múlva ismét meg kell újítani. A rendszer ezáltal alkalmassá vált a fent említett feladatok, azaz az „aktív tűzvédelmi vezérlő eszköz” funkció ellátására.

A hatályos jogszabályoknak köszönhetően a 2017-es évtől már a PCD1/2/3/7 termékcsaládok tagjai is alkalmazhatók. A 305/2011 EU rendelettel harmonizáló 275/ 2013 kormányrendelet alapján cégünk jogosítványt szerzett (Teljesítményállandósági tanúsítvány száma: 20-CPR-194-(C-96/2016)) az automatizálási rendszereken belül helyet kapó aktív tűzvédelmi funkciókkal bővített épületfelügyeleti rendszerekátfogó (tervezés, gyártás, kivitelezés, hardver, szoftver) ellenőrzésére és minősítésére.

Aktív tűzvédelmi funkciókkal bővített épületfelügyelet tanfolyam

Az épületautomatizálás tárgyalásakor nagyobb figyelmet kap az épület üzemszerű működését kiszolgáló automatika, mint a vészhelyzeteket és ezáltal a személy- és vagyonbiztonságot szolgáló eszközök és felügyeleti funkciók. Talán szélsőséges megfogalmazásnak hat, de a veszélyhelyzet is egyike az épület lehetséges „üzemmódjainak”. Ezért az automatizálás eszközeinek feltétlenül hasznos támogatást kell nyújtaniuk az extrém helyzetek megoldásához is.

Aktív tűzvédelmi funkciók:
- Hő és füst elleni védelem
- Távvezérelt feszültségmentesítés
- Vészvilágítás biztosítása

Alkalmazási területek:
- nagy közösségi épületek,
- irodaházak,
- szállodák,
- repülőterek,
- …

Aktív tűzvédelmi funkció lényege:

Az intelligens PLC berendezések megbízhatósága, megfelelő hatósági bevizsgálás után, alkalmassá váltak, ilyen feladatok ellátására is. Ilyenkor csak egy kommunikációs busz kábel köti össze a tűztablóba beépített vezérlőt, a nagy területeken elhelyezett állomásokat. Így a tűztabló parancsai, jelzései ezután már nem kábel tonnák és kábel-kilométerek segítségével viszik a tűzoltó utasításait a füstmentesítő gépekhez, eszközökhöz, hanem intelligens busz kapcsolat viszi az információt. Természetesen ilyen esetben a busz is tűzvédett kábellel kerül kiépítésre, és sok esetben redundáns, esetleg gyűrű topológiájú a kiépítése.

Aktív tűzvédelmi funkciókkal bővített épületfelügyeleti rendszerek Saia PLC-vel

Aktív tűzvédelmi funkciók
A szakirodalom szerint az aktív tűzvédelem egyrészt érzékeli a tűz keletkezését, másrészt (fél)automatikusan saját vagy külső érzékelők jelzésének hatására oltani kezdi a tüzet. Osztályozásuk is az utóbbi jellemzőjükből adódik, hiszen oltóanyaguktól függően csoportosíthatjuk őket:
• Vízzel oltók (sprinkler rendszerek, vízköd rendszerek);
• habbal oltók (habsprinklerek, habbal való feltöltés);
• gázzal oltó rendszerek;
• aeroszolos oltók;
• paneloltók, stb.
Felmerül tehát a kérdés, hogy a fentiek fényében a PLC, mint aktív tűzvédelmi eszköz, hogyan tudja megállni a helyét az ismert tűzvédelmi eszközök között. A minősített PLC jellemzően a nagy, közösségi épületekben (pl.: irodaházak, repülőterek, szállodák, bevásárlóközpontok…) a kommunikáció segítségével látja el a feladatát – a tűztabló és a terepi eszközök közötti több kilométernyi speciális tűzálló kábelhalmazt hivatott felváltani sokkal kevesebb kommunikációs kábelre. Ahogy az első ábrán is látszik, az aktív tűzvédelmet ellátó Saia PLC-k soros kommunikációs vonalon kommunikálnak egymással, illetve a központi (tűztablóban helyet kapó) PLC-vel.

Tűzvédelmi funkciók a tűzbiztonságban alkalmazott vezérlőegységek esetében:
Hő és füst elleni védelem: a nagy közösségi épületek esetében, ahol egy időben sok ember tartózkodik nagyon fontos a biztonságos kiürítés megoldása tűz esetén is. Fontos, hogy a tűz által még nem érintett területekről gyorsan és hatékonyan kerüljön eltávolításra a menekülést, kiürítést zavaró füst és forró levegő. Ezt számos füstmentesítő ajtóval vagy ablakkal, illetve megfelelő nagy teljesítményű füstmentesítő, elszívóventilátorokkal valósítják meg, amelyek a terepi „tüzes” PCD-khez kerülnek bekötésre. 
Vészvilágítás biztosítása: a hő- és füstmentesítő rendszerek mellett a megfelelő világítás biztosítása is fontos a kiürítéshez, amelyre speciális vészvilágítási rendszereket telepítenek. Ezek aktiválása jellemzően automatikus, de sokszor igényként merül fel a manuális beavatkozási lehetőség biztosítása is. 
Távvezérelt feszültségmentesítés: az oltási területen lévő, működő villamos berendezéseket, szekrényeket megfelelő módon feszültségmentesíteni kell a tűzoltók és a tűzoltás biztonsága érdekében. 

Változó jogszabályi környezet
Cégünk 2010 nyarán fordult az ÉMI-hez (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.), hogy Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanusítvány (TMT) igazolja a PCD3 termékcsalád megfelelőségét az „aktív tűzvédelmi vezérlőeszköz” funkció ellátására. Partnereink számos rendszert telepítettek ennek megfelelően, hiszen a PLC beépítése mellé „csak” egy tanúsítványt kellett az átadási dokumentációhoz csatolni, illetve átadáskor az illetékes tűzoltónak bemutatni. Öt év eltelte után, amikor a megújítást kértük, szembesülnünk kellett a jogszabályi változással: a korábbiaktól eltérően már nem csak a termék vizsgálatát végzi az ÉMI, hanem a gyártót és a gyártási rendszerét is tanúsítja. A 305/2011/EU rendelet, valamint a 275/2013 (VII.16.) Korm. rendelet szerint a tűzvédelmi rendszerek az 1. rendszerbe tartoznak, amelynek értelmében a lenti táblázat szerint:
• A gyártó végzi: az üzemi gyártásellenőrzést – a gyárban vett mintákon végzett vizsgálatokkal, meghatározott vizsgálati terv szerint;
• az ÉMI, mint bejelentett terméktanúsító szerv, a termék teljesítményállandósági tanúsítványát (TÁT) a termék típusvizsgálata, valamint a gyártóüzem és gyártásellenőrzés alapvizsgálata alapján adja ki;
• ezt követően az ÉMI évente folyamatos gyártásfelügyeletet végez.
• A gyártó az építési termék alapvető jellemzői alapján adja ki a teljesítménynyilatkozatot.

A Nemzeti Műszaki Értékelést követően a hatályos jogszabályoknak köszönhetően 2017-től már nemcsak a PCD3.M5340-es vezérlőegység, hanem a PCD1/2/3/7 termékcsaládok tagjai is alkalmazhatók tűzbiztonsági feladatokra.

Az átfogó ellenőrzés menete
2015-ben válaszút előtt álltunk: vagy a késztermék megoldási irányába indulunk el vagy szigorú eljárásrend mellett meghagyjuk a Saia rendszerek szabadon programozhatóságát és széles körű
alkalmazhatóságát. Az előbbi esetben kész terméket bocsátunk piacra – ennek köszönhetően csak az általunk meghatározott adatpontszámú konfigurációk szerelve és felprogramozva. Az utóbbi esetben továbbra is a Saia vezérlőegységek erősségére támaszkodva rugalmas kialakítású hardver, szabadon programozható és felhasználói (akár kivitelezői, akár üzemeltetői) igényekhez (pl: kommunikációs csatorna, adattárolás, web-es vagy SCADA megjelenítés terén) igazítható rendszer építhető ki. Ez természetesen magával vonja a nagyobb figyelmet gyártói, kivitelezői és üzemeltetői oldalról is.
Az ellenőrzés a tervezési szakaszban megkezdődik, hiszen – a saját eljárásrendünk szerint – aktív tűzvédelmi funkciókkal bővített épületfelügyeleti rendszert Saia PLC-vel csak érvényes bizonyítvánnyal rendelkező tervező készíthet. Évente több alkalommal tartunk képzést, amelynek keretében az általános hardver-szoftver tudnivalók mellett a speciális elvárások és követelmények ismertetése kap szerepet. Az oktatás végén írásbeli vizsgát tesznek a résztvevők (tervező, villanyszerelő, programozó, műszaki ellenőr, projektvezető, üzemeltető), amelyről egy évig érvényes bizonyítványt kapnak.
A tervrajzon szereplő hardverkonfiguráció alapján a Svájcból beérkezett hardverelemekből fényképes jegyzőkönyv készítése mellett épül fel a tényleges hardverkonfiguráció. A szekrénybe szerelést, valamint a működtető program elkészítését is figyelemmel kísérjük, hiszen ezek is elengedhetetlenek a végső audithoz, illetve a Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány (TÁT) kiadásához. A végellenőrzéssel és a rendszer átadásával sem kerül ki a figyelmünk alól a rendszer, hiszen kötelező karbantartási auditokra kerül sor maximum féléves ciklusidővel.

Gyakorlati előnyök
Az első olvasatra túlbonyolítottnak tűnő ellenőrzési rendszer lényege az osztott felelősség, amely nemcsak védi a résztvevőket, hanem az érdekeiket is szolgálja. Az előbbire remélhetőleg nem kerül sor, hiszen ahhoz vagyoni- és/vagy személyi sérüléssel járó káresemény szükséges. De ebben az esetben is egy zárt, visszakövethető, fényképekkel és programdiagnosztikai fájllal dokumentált felügyeleti rendszerről beszélünk, amelyről gyorsan kideríthető, hogy sérült-e az utolsó audit óta, vagyis könnyen azonosíthatóvá válik a „károkozó”. Az utóbbi is a károkozáshoz köthető, hiszen nemegyszer hallunk átadott elosztószekrényekről, amikben átkötések, kikötések történnek „maguktól” – jellemzően szabálytalanul.
A programozói szabotázs sem ismeretlen fogalom, hiszen többször hallani rendszerleállásról fizetési gondok esetén vagy épp elbocsátás után. Sajnos a jogtalan szoftverhasználat is egyre gyakoribb probléma napjainkban. Többször találkoztunk mi is olyan programmal, amelynek készítője a munkahelyi programozószoftverrel készített magánmunkákat.
Mivel a működtető szoftverről kétféle nyilvántartás is készül – (Softwer Diagnostic File, Online Configurator), amelyekben többek között szerepel a programozó szoftver tulajdonosa, a programozó, valamint a PLC fizikai címe, továbbá a legutolsó programletöltés időpontja – könnyen azonosíthatóvá válnak az esetleges anomáliák, eltérések.

Vissza a kezdő oldalra  

Kövessen Minket a Facebookon
vagy Linkedinen
vagy íratkozzon fel Youtube csatornánkra!